Ma 40 év munkaviszony után a mostani fizetésednek csak nagyjából 70%-ára számíthatsz nyugdíjként, vagyis az életszínvonalad legalább 30%-os csökkenése elkerülhetetlen, hacsak nem pótolod más forrásból ezt a hiányt. Természetesen ez is csak akkor igaz, ha bejelentett alkalmazottként törvényes munkaviszonyt tartottál fenn. Ha ki nem mutatható jövedelemből éltél, vagy valamilyen okból minimálbérre voltál bejelentve, esetleg KATA-s egyéni vállalkozóként dolgoztál életed jelentős részében, akkor ennél is alacsonyabb.
Ma 40 év munkaviszony után a mostani fizetésednek csak nagyjából 70%-ára számíthatsz nyugdíjként, vagyis az életszínvonalad legalább 30%-os csökkenése elkerülhetetlen, hacsak nem pótolod más forrásból ezt a hiányt. Természetesen ez is csak akkor igaz, ha bejelentett alkalmazottként törvényes munkaviszonyt tartottál fenn. Ha ki nem mutatható jövedelemből éltél, vagy valamilyen okból minimálbérre voltál bejelentve, esetleg KATA-s egyéni vállalkozóként dolgoztál életed jelentős részében, akkor ennél is alacsonyabb.
Talán azt gondolod, hogy ez a 30%-os hiány elviselhető, és csak összébb kell húzni a nadrágszíjat, mert nyugdíjasként úgysem lesz annyi kiadásod.
Ez tévedés. Az idősek egészségügyi kiadásai jelentősen megnőnek. A gyógyszerek és egyéb orvosi költségek mellett lehet, hogy a lakást akadálymentesíteni kell. Emellett senki sem szeretné az időskorát a négy fal között bezárva tölteni. A szellemi frissesség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy legyenek hobbitevékenységeink, esetleg utazzunk, világot lássunk, támogassuk az unokákat.
Ez tévedés. Az idősek egészségügyi kiadásai jelentősen megnőnek. A gyógyszerek és egyéb orvosi költségek mellett lehet, hogy a lakást akadálymentesíteni kell. Emellett senki sem szeretné az időskorát a négy fal között bezárva tölteni. A szellemi frissesség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy legyenek hobbitevékenységeink, esetleg utazzunk, világot lássunk, támogassuk az unokákat.
A teljes állami nyugdíjhoz 20, a résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges. Akinek 15 év munkaviszonya sem volt, az legfeljebb szociális segélyért folyamodhat (ezt hívják időskorúak járadékának).
20 év munkaviszonynál már teljes nyugdíjról beszélünk, ám ez sem jelenti azt, hogy valaki az 1988 utáni átlagfizetésének 100%-át megkapja nyugdíjként. 20 évnél mindössze 53%-ra leszünk jogosultak, vagyis az átlagfizetésünk felére. 25 év munkaviszonyig minden egyes évvel 2%-ot növekszik ez a rész, efölött évente már csak 1%-kal emelkedik, de csak 38 évig, ahonnan viszont már 1,5%-kal nő évente.
Ez alapján 30 év munkaviszonynál 68%-ot, 40 évnél 80%-ot ítélnek oda az átlagbérünkből. Vagyis a mostani nyugdíjasok a korábbi fizetésüknek jóformán a 30-40%-át elvesztették, amint nyugdíjba vonultak. Érdekesség, hogy a 100%-os nyugdíjhoz legalább 50 év munkaviszony szükséges. Ez azt jelenti, hogy egy férfi 72, egy nő 73 évesen mehetne nyugdíjba, és akkor ugyanakkora nyugdíjat kapna, mint az aktívként elért átlagfizetése.
A KSH statisztikái szerint egy átlagos magyar férfi 22 évesen, egy nő 23 évesen áll munkába. Ha feltételezzük, hogy megszakítás nélkül dolgoztak, akkor egy férfi 44 év munka után – 65 évesen – megy nyugdíjba. Egy átlagos nő 63 évesen nyugdíjba mehet, feltéve, hogy a 40 év szolgálati (jogosultsági) ideje megvan, és persze ez is csak akkor igaz, ha addig nem törlik el a Nők 40 kedvezményt.
De mi is az a szolgálati idő? Főként a kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony, emellett nőknél a gyes, gyed és gyet számít ebbe bele. A Nők 40 kedvezménynél ún. jogosultsági időt vesznek figyelembe, ami hasonlít a szolgálati időre, annál mégis kevesebb tevékenységet számít be. Azt nem árt tudni, hogy ennél a kedvezménynél minimum 32 olyan évet várnak el, amit kereső tevékenységgel töltött el a biztosított nő – a maradék 8 évet töltheti a gyermekeivel.
Mindenki tudja, hogy jóval kevesebb gyerek születik, mint az ‘50-es vagy a ‘70-es években. Az idősek viszont egyre tovább élnek, ami jó hír, de ennek is megvannak a következményei.
A nyugdíjasokat ugyanis az aktív keresők tartják el. Az államnak nincs nyugdíjtartaléka. Amit ma beszed tőlünk, aktív korúaktól tb-járulékként, azt a következő hónap folyamán ki is fizeti a nyugdíjasoknak.
Vagyis a nyugdíjrendszer addig fenntartható, amíg van elég aktív kereső ahhoz, hogy eltartsák a nyugdíjasokat. A nyugdíjasok aránya viszont évről évre nő, miközben az őket eltartó aktív keresők száma egyre fogyatkozik.
Napjainkban három aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast. 2060-ra két nyugdíjas fog jutni ugyanennyi munkavállalóra
Ebből az következik, hogy ha állami nyugdíj lesz is, az összege várhatóan jóval kevesebb lesz a mostaninál is. Így már nem a korábbi fizetésünk 30%-a, hanem akár 40-50%-a is hiányozhat majd a havi költségvetésünkből.
Tényleg megteheti ezt velem az állam, hogy ilyen kevés nyugdíjat fizet? Igen, minden további nélkül. Ne feledjük: a tb-járulék (korábban: nyugdíjjárulék) fizetésével csak nyugdíjjogosultságot szerzünk. A nyugdíj összegét semmilyen törvény nem garantálja 10-20-30 év távlatában.
Az állami nyugdíjat minden jel szerint neked kell kiegészítened a privát megtakarításaidból. Az állam még adókedvezménnyel is támogat, ha megteszed, mivel ők is tisztában vannak a nyugdíjrendszer korlátaival, és a privát nyugdíj-előtakarékosságok felé igyekeznek terelni mindenkit, akit csak lehet.
Kérdezz tőlünk az alábbi űrlapon keresztül, és tudj meg többet a nyugdíj-előtakarékossági lehetőségeidről!
